|
|||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V | |||
| 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | |||||
| 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | |||
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | |||
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | |||
| 27 | 28 | 29 | 30 | ||||||

A múlt hétvégén Szombathelyen volt egy jelenésem a Triatlon Tour egyetlen olyan futamán, ahol nem engedélyezett a bolyozás. Az időjárás nem volt tekintettel a versenyzőkre, így kisebb kánikulában kellett teljesíteni az olimpiai távot.
Az úszás átlagosan sikerült, ami arra volt elég, hogy közel négy perces hátrányom volt, amikor elhagytam a depót. Mivel számomra nagyon rövid ez a táv és edzésnek szántam, nem törődtem senkivel, csak mentem előre. Nem voltam friss, de haladtam (38km-en 42,5 km/h-ás átlag) és így a depózást másodikként kezdhettem meg. Meglepődtem, hogy felértem az élmezőnybe, de kicsit el is fáradtam. Igazán nem fáradtság volt ez, csak az időjárás nyomta rá a bélyegét a futásomra. A frissítők számával nem lett volna probléma, ha a verseny előtt nem azt olvasom a kiírásban, hogy az eddigiekkel ellentétben idén megduplázzák a frissítőállomások számát. Hát ez nem így volt, ami érzékenyen érintett, de csak pszichésen, mert én máshogy terveztem. A lényeg az, hogy elég gyorsan utolértem a szökevény Molnár Ádámot, de üldözőim közül Faldum Gábor És Kuttor Csaba visszaelőztek. Így a számomra igen fürge versenyt a harmadik helyen zártam, és nagyon meg voltam elégedve.
A verseny után, ezen a héten sem tétlenkedtem, folytattam a felkészülést és a hétvégére megint egy kis gyorsító versenyt iktattam be. Most Ausztriába volt egy olyan verseny, ahol már indultam néhányszor (igaz pár évvel ezelőtt). Ez a mürzzuschlag-i verseny fekszik nekem, mivel neoprénes az úszás, enyhén emelkedős a pálya és kihívásokkal teli a futás. Szombaton egy kisebb SZESE-s csapattal ki is utaztunk. Én végig azon imádkoztam, hogy nagyobb esőzés nélkül megússzuk, ami szerencsére sikerült. A versenyre kellően sikerült bemelegíteni, amire szükség is volt, mert az előző napok 35-40 fokai után most 15 fok, felhős ég és szitáló eső kényeztetett minket. Az úszás egészen jól ment, de bosszús vagyok egy nagy melákra, aki egy kedvező lábvízről tessékelt le és így a táv második felében egyedül kellett kihozni magamból a legjobbat. Izgatottan vártam, hogy nem fogok-e fázni a bringán, de nem volt időm ezzel törődni, mivel mielőbb neki kellett kezdenem a felzárkózásnak. Az első 15 kilométeren nagyon tompa voltam, ami valószínűleg az emelkedő és szembeszél, valamint a szitáló eső kombinációnak volt betudható, de utána bemelegedtem. A táv második felében már csak egy-két kanyar hátráltatott, amit nem tudtam, hogy vizes úton, milyen tempóban tudok bevenni. A depóba sikerült is másodikként beérnem, köszönhetően a 40 kilométeren 42,6 km/h-ás átlagomnak. Ekkor rá kellett jönnöm, hogy az előttem haladó osztrák srác még így is rám vert fél percet (bár amikor szembe jött, kb. 10 méterre volt a felvezető kisbusztól), de mivel ez csak felkészülés, így nem foglalkoztam vele, csak utána eredtem. Idén egy mezei futóverseny pályájára hasonlító, nagy részben füves és emelkedős feladat várt ránk harmadik szám gyanánt. Nem volt probléma, sikerült is a legjobb időt teljesítenem, de így is csak minimálisan tudtam megközelíteni Wihlidal Nikolaus-t, aki magabiztosan nyert. Mivel a kitűzött feladatot teljesítettem, így elégedetten tértem haza.
Mire ágyba kerültem már éjfél is elmúlt, így elég vadnak tűnt az a tervem, hogy vasárnap reggel egy jóleső 100 kilométer bringával kezdek. Ez nem is jött létre, de nem az elszántságommal volt a probléma, hanem a 10 fokot éppen meghaladó és szakadó esővel beköszöntött időjárással. Így a 10 órakor kezdődő Győr-Lipót futóversenyre nem melegítettem bringázással, csak úgy hosszú futás gyanánt elindultam. Földingné Nagy Jutka maratoni futó színvonalas versenyt álmodott és valósított meg. Az időjárás kedvező volt, nem esett, volt kb. 15 fok, ellenben végig iszonyatos szembeszél fújt (csak az egyik irányba futottunk). A futás elején beálltam a 3 perc 45 másodperces tempóra és ezt tartottam is végig, aminek köszönhetően a második egyéni futóként érkeztem a lipóti élményfürdőbe. A pulzusom a terveknek megfelelő volt, a végén kicsit megugrott az erős szél miatt, de végig jól éreztem magam. A célbaérés után futótársaimmal meglátogattuk a melegvizes medencét, ahol egy kicsit felmelegedtünk és felfrissülve fogyaszthattuk el a ránk váró gulyást. Az eredményhirdetést követően mindenki elégedetten tért haza és bízom benne, hogy jövőre is megrendezik ezt a versenyt, kicsit kellemesebb időjárásban és nagyon sok futó részvételével.
Most mielőbb nyugovóra térek, hogy holnaptól ismét legyen erőm folytatni a felkészülést.
| 2010.07.27. 12:51 | |
| Volt már olyan hogy a mürzzi bringás pályán a lefelébe vacogó foggal kűdted, akkor nem nagyon sikerült bemelegedned. A gratuláció mindenesetre jár most is! | |