Blog

Ahogy a beharangozóban említettem, számos program várta az érdeklődőket: családi csavargás ügyességi verseny, strandröplabda kupa, óvodás futball kupa, meghívásos kispályás labdarúgó kupa Olimpikonok részvételével, napközben színes programok, játékok, kézműves foglalkozások, egészség sarok, és színpadi bemutatók gyerekeknek felnőtteknek egyaránt, friss levegő, jó hangulat... stb. Volt futóverseny chipes időméréssel, ahol minden korosztály rajthoz állhatott 2, 5, 14 kilométeren és a 200 méteres ovis futáson. Délután volt még lovas-íjász bemutató, Baranta tradicionális magyar harcművészeti bemutató, néptánc együttesek bemutatója és táncház.

Ezen programok közül engem főleg a crossfutás érdekelt, amin immáron harmadik éve vettem részt. Kíváncsian vártam, hogy milyen lesz a pálya, mivel erdőben és dűlőutakon megrendezni egy versenyt az elmúlt napok esőzése után, nem kis kihívás..., de megoldották! Egy kicsit más vonalvezetésű, de jól futható, kicsit technikás pályán teljesítettük a 14 kilométert. Mivel én egy lendületes edzésnek szántam ezt a versenyt, így a jobban futható szakaszokon 3 perc 20 másodperc és 3 perc 30 másodperc közötti iramban haladtam, míg voltak olyan szakaszok, amelyeket éppen sikerült 4 percen belül abszolválnom. A váratlanul ránk törő melegben (én ezt szeretem) élveztem a hangulatos versenyt és végül 50 perc 7 másodperces idővel sikerült elsőként a célba érkeznem.

Egy gyors interjú után átöltöztem és már indultam is kerékpározni, hogy visszaérjek az eredményhirdetésre. Nagy sebbel-lobbal elindultam Gödről a Duna parton és Vác előtt felkanyarodtam a dombok közé. Eredeti tervemmel ellentétben végül Csörög, Váchartyán, Püspökszilágy környékén teljesítettem az edzésemet. Ismételten rádöbbentem, hogy milyen szép helyek vannak idehaza is, csak az utak járhatatlanok, legalábbis karbon időfutam kerékpárral. Miután elvégeztem egy kis „erősítő” regeneráló edzést, tempósan haladtam visszafelé, amikor Sződligetnél egy kis akadályba ütköztem. Mivel a Duna vízszintje is egyre magasabb, így elkezdtek homokzsákokat pakolni és lezárták az egész utat. Szégyelltem is magam, hogy én meg itt „edzegetek”, de illedelmesen átkéredzkedtem és pontosan érkeztem a díjkiosztóra.

Nagyon megtisztelő volt, hogy mint a főrendező szponzorált versenyzője én adhattam át a díjakat, főleg hogy Luca is érdekelt volt, mint harmadik célbaérkező női versenyző. Indulás előtt még egy kicsit pihentünk, lovasbemutatót néztünk, élveztük a napsütést és a kellemes időjárást.

Jó volt látni, hogy milyen sokan töltötték a szombati napot a szabadban, friss levegőn és élvezték a változatos programokat. Ezúton is köszönet a Fétis Kft-nek, hogy ezt lehetővé tették.