Blog

Gyorsan eljött ez is, itt állunk a nagy nap kapujában. Keddtől elkezdődött a zsongás és a kötelező programok, azért átmozgatásra is jutott idő.

Vasárnap bepakoltam a biciklit és kitaláltam, hogy Waikoloa-tól biciklizem Hawi-ig, a forditóig és vissza, hogy megnézzem a pálya ezen szakaszát is. Közben Erika és Luca kitekertek a kocsihoz, hogy miután visszaérek, egyből tudjunk menni futni. Jól sikerült ez a kis kombó edzés, jól éreztem magam a nyeregben és futáson is mentek a lábaim. A képek pedig magukért beszélnek... Futás után következett a jól megérdemelt pihenés és lábmasszázs a regeneráló csizmában.

Az elmúlt pár nap gyorsan eltelt. Hétvégén letudtam az utolsó hosszú bringát és a hosszú futást. Az úszópályát is teszteltem már több alkalommal. Közben megérkezett a magyar csapat másik fele, hosszú és kihívásokkal teli utazás után.

... még az Óperenciás tengeren is túl, volt egy kis sziget, ahol nem volt más csak lávakő (és őserdő a túloldalon). Ezen a kis szigeten, amit valójában Nagy-szigetnek hívtak, sok-sok ironman gyűlt össze, hogy megmérkőzzön egymással. Ők voltak a világ legerősebb és leggyorsabb atlétái, megküzdöttek az óriás hullámokkal, a hurrikán erejű széllel, a tűző nap erejével és a pokoli forrósággal is. A legtöbben messze földről érkeztek, hogy elnyerjék a legjobbnak járó trófeát.

De már nem sokáig, még egy két rutin edzés van hátra, persze az is a tapering jegyében.

Az első napot az akklimatizálódásnak szenteltem. Hiába utaztam kevesebbet, mint otthonról, azért a környezetváltozást mindig időbe telik megszokni.

Megérkeztünk Hawaii-ra. Az úton minden rendben ment, bár az elején volt egy kis fennakadás...

Ráhangolódásként a közelgő világbajnokságra, írtam egy beszámolót a vasárnapi olimpiai távú versenyről és a hawaii felkészülésemről. A szigetről terveim szerint sűrűbben jelentkezem majd, így izgalmas heteknek nézünk elébe.

Herr Gyulával sokat beszélgettünk arról, hogy mi lenne, ha egyszer nem indulnék, illetve Gyula többször is pedzegette, mennyivel izgalmasabb verseny alakulhatna ki a végén.
Most láthattuk, hogy milyen egy nagyatádi eXtremeMan, amikor nem állok rajthoz.

 A verseny magyar idő szerint 12-kor indul.

Az ironman.com-on a frankfurti ironman EB-t közvetítik, de tracking lesz a mi versenyünkről is.

Luca írja amit lát, hall, de a kerékpározásból sokat nem fog látni.

Szurkoljunk együtt Major Józsefnek!

Képek

 A verseny magyar idő szerint ma 13-kor indul.

Az ironman.com-on megint ígérik a track-et, reméljük működik is.

Luca közvetít, bár sokat Ő sem fog látni, mert 1 körös a kerékpár.

Szurkoljunk együtt! 

Képek

Sajnos az ironman.com-on erről a versenyről nincs élő közvetítés csak tracking.

Luca tudósít minket az eseményekről.

Az úszásra nem lehet panaszom. Nem kezdtem túl gyorsan, és sikerült egy bolyba beállnom. Összességében jól haladtunk, 1-2 perc bőven volt még az időnkbe, de ilyenkor már nem sok mindent lehet tenni, az ember a lehető legtakarékosabban próbálja abszolválni az első számot ott, ahol van.

Magyar idő szerint 13 óra 50 perckor rajtol a Texas Ironman, melyről folyamatosan közvetítünk a honlapon. Drukkoljunk közösen az Ironman Arizona és a hétszeres nagyatádi ironman győztes Major Józsefnek, és az Ironman Korea bajnokának, Csőke Balázsnak.

Ez egy őrült verseny volt. Előreláthatóan nem fogok visszatérni ide.
Reggel minden a tervek szerint történt, és eljött a rajt pillanata. Mivel mindenki határozatlan volt (főleg a szervezők) ezért mindenki a hawaii legális úszóruhát kapta magára, így tettem én is.

 Minden készen áll a versenyre, legalábbis a részemről.

Elég merész döntés volt részemről, amikor a New Orleans 70.3-as verseny helyett a Samui Triathlon-t választottam. Az előzetes nevezésekből már látszott, hogy lesz egy-két nagy név. Ettől függetlenül bevállaltam a 3 napos utazást Phoenix-ből egy - Bangkok-tól egy órára található - kis szigetre. Persze azt még nem tudom megmondani, hogy jól döntöttem-e, majd vasárnap délután kiderül. Az tény, hogy a pálya - az időjárási körülményekkel kiegészítve - nem könnyű, és az előzetes várakozásommal ellentétben mindenki itt van, aki csak lehet.

Utazás, szálloda, pálya...

 Már hetekkel a verseny előtt sejteni lehetett, hogy kemény mezőnyre számíthatunk az idei ironman 70.3-as amerikai bajnokságon. Majd Lance Armstrong nevezésének híre még rátett egy lapáttal, így tudtuk, hogy egy abszolut különleges eseménynek leszünk a részesei.